Hamarosan megkezdődik az MSZP miniszterelnök-jelöltet választó kongresszusa. Nem állítom, hogy az egész ország izgatottan várja a fejleményeket, engem mégis foglalkoztat, vajon mi rajzolódik ki egy hajdan nagy párt romjain. Lesz-e még a téglákból, törmelékekből lakható épület? Kommunikációs szakember lévén az is érdekel persze, vajon az MSZP miként értelmezi a nyilvánosságot.

Hogy ne érjen meglepetés, igyekeztem felkészülni. Átnéztem például az mszp.hu nevű portált, és a keresőbe írtam, hogy médiapolitika. A legfrissebb megnyilvánulás dátuma 2013. augusztus 13. volt. Beírtam azt is, hogy média, hátha így több derül ki a szocialisták nyilvánosságzemléletéről. Elég sok információhoz jutottam, a legutolsó már idei volt. Mindazonáltal négy évre visszamenőleg egyetlen elemzést se találtam, amely a nyilvánosságról való műhely-gondolkodást tükrözte volna. Annál inkább leltem MSZP-sajtóközleményeket arról, miért rossz a politikai ellenfél (mármint a Fidesz) médiapolitikája.

Ezekből lehetne bizonyos következtetéseket levonni, arról viszont változatlanul nincs hír, hogy a szocialisták mit kezdenének a nyilvánossággal, az intézményeivel, a szerkezetével, ha jövő ilyenkor a kormányrúdnál állhatnának. Ebből logikailag két megállapítás adódik. Az egyik az, hogy egymás közt nem számolnak ezzel az eshetőséggel, ezért nem is foglalkoztatja őket a győztes elképzelése a nyilvánosságról. A másik pedig az, hogy számolnak a választási győzelemmel, de nem tartják fontosnak megfogalmazni a médiáról vallott felfogásukat. Esetleg fontosnak tartják ugyan, de nem akarják az orrunkra kötni.

Márpedig ha így áll a helyzet, nincs más hátra, mint összeszedni mindazt, amit a „tandem” (Botka László egyelőre nem hivatalos miniszterelnök-jelölt és Molnár Gyula pártelnök) itt-ott elpöttyintett a nyilvánosságról. Néhány idézetet ide is jegyezhetnék, de az a benyomásom, hogy csupán nesze semmi, fogd meg jól hangzó általánosságok. Az „ötelemű” programból is csupán annyi derül ki, hogy az MSZP pillanatnyi vezetését az oktatás, az egészségügy, a demokrácia, a szegénység és a gazdaságpolitika foglalkoztatja. A demokrácia egyik alrendszere a nyilvánosság eszközrendszere, vagyis a média volna, ennek kifejtésére azonban nem találtam bizonyítékokat.

Várom a kora délutánt, amidőn a magyar szocialisták vezetői talán előjönnek a farbával, és elmondják, mit képzelnek a Fidesz hatalomgyakorlásától gyökeresen eltérő nyilvánosságról.