Nemrégiben összeszámoltam, 169 tanítványom dolgozik újságíróként. Néhányan magánvállalkozóként működtetnek lapot vagy portált országszerte, és meg-megosztják velem a szerkesztői gondjaikat. Egyikük például kimásolt két félmondatot a Népszabadság tegnapi számából, amelynek szerkesztői jegyzete Orbán Viktor Egyesült Államokbeli népszerűtlenségével foglalkozott. Ezt: „Se Szemerkényi Réka, se Fellegi Tamás, se Habony Árpád, se Connie Mack IV. nem tudta elérni, hogy…” Lejjebbről pedig ezt: „Azt sem akarta, hogy…” Akkor most se vagy sem? - kérdezte a kelet-magyarországi kisvárosban élő tanítvány.

Megpróbálok válaszolni, bár nem biztos, hogy azt írom, amit a nyelvészek szívesen olvasnának. A sajtónyelv megváltozott a rendszerváltás óta, a nyilvánosság tágulásával elindult a köznapi beszéd irányába. Immár nem a nyomdakész mondatok jellemzik az igényes köznyelvet, hanem a köznyelv igénytelen mozzanatai szüremkednek a sajtónyelvbe. A változásnak vannak persze előnyei is, ezek közé sorolható, hogy megváltozott az írott szöveg ritmusa. Ha tanítványom és a többi olvasó egy pillantást vet az idézett mondatokra, kiderül belőlük, hogy a ’se’ utáni vezetéknevek kivétel nélkül mássalhangzóval kezdődnek, a ’sem’ utáni állítmány, az ’akarta’ viszont magánhangzóval.

Amennyiben a szerkesztői jegyzet névtelen szerzője szigorúan ragaszkodott volna a ’sem’-hez, az első esetben négyszer is mássalhangzó-torlódás következett volna be. Ha pedig következetesen alkalmazta volna a ’se’-t, akkor magánhangzó-torlódást idézett volna elő. Az eredmény mindkét esetben az, hogy megbicsaklik a szöveg ritmusa, melyet a magán- és mássalhangzók szabályos váltakozása teremthet meg. Az iménti mondatban található a ’ritmusa’ szó, a végén magánhangzóval, amely után vessző és vonatkozó névmás következik. Nem azt írtam, hogy ’amelyet’, mert akkor nehéz lett volna kimondani, hanem hogy ’melyet’, mert így könnyebb kiejteni.

Az íratlan szabály figyelmen kívül hagyásával magyarázható, hogy a felületes beszédírók „jóvoltából” sok politikus zavarodik bele a szövegbe. Miközben például Medgyessy Péter miniszterelnök felolvasta az évértékelő beszédet, az elején küszködött a hangzótorlódásokkal, és mire ama bizonyos „útelágazás”-hoz érkezett, annyira elfáradt, hogy a nyelve beletörött az amúgy könnyen kimondható szóba. E tizenhat másodperces bakiparádé azóta is a YouTube koronázatlan királya.