Médianapló

Médianapló - Az újságírók mit keresnek a parlamentben?

2015. november 27. 11:08 - Zöldi László

Tegnap este, az Egyenes beszéd című ATV-adásban ezt mondta Kovács Zoltán, az Orbán-kormány szóvivője: „A sajtó, illetve illetéktelenek próbálják kideríteni, hogy mi történt.” Majd ezt is, ezúttal már a műsorvezetőnek címezve: „Kvázi értetlenül próbál vitát gerjeszteni.” Végül pedig ezt: „Rossz a közelítés.” A mintegy tízperces beszélgetés két részből állt. Az elsővel, a terrorelhárítók kínos ügyével terjedelmi okból nem foglalkoznék, annál inkább a másodikkal, mert a szakmámat érinti. Az országgyűlés elnöke kitiltotta a parlamentből a RTL Klub stábját.

Az újságírók rosszabbul is járhattak volna. Ha ugyanis megorrontják, hogy a szomszédos teremben a NATO főtitkára kvaterkázik a magyar miniszterelnökkel, és nem próbálják becserkészni az egyiket vagy a másikat, esetleg mindkettőt, akkor méltatlanná válnak a szakmájuk gyakorlására, és ki kell rúgni őket a televízió állományából. Épp attól újságírók, hogy megpróbálták, de mert a kormányzati kommunikáció irányítói illetéktelennek nyilvánították a stáb tagjait, a tévések rajta vesztettek. Kovács Zoltán helyeselte a kitiltásukat, elvégre olyan helyen kérdezősködtek volna, ahol nem szabad. A házszabály szerint a parlament 12 ezer négyzetméteréből 60-on tartózkodhatnak újságírók.

Ez, ha jól számolom, fél százalék. Vajon csakugyan ennyit érdemelnek a nyilvánosság képviselői? Mielőtt a snájdig, előzékeny, udvarias, tapintatosan fogalmazó szóvivő kormányszolgálatra adta volna a fejét, médiatörténetet tanított a debreceni egyetemen. Bizonyára nem felejtette el, hogy a parlamentben választott képviselők ülnek, akik hajlamosak arra, hogy négyéves mandátumuk alatt elszakadjanak a választóik valóságától. A nyilvánosság képviselői ellenőrzik őket, nehogy elkanászodjanak, divatosabb kifejezéssel élve: nehogy mutyizzanak. Szerzett jogaik gyakorlásában nem korlátozni kéne tehát az újságírókat, mert hatalmas felület járna nekik az Országház folyosóiból és termeiből.

Például Horn Gyula falta a szóvivőket. Egyik sem húzta sokáig, az országos csúcsot Havas Henrik tartotta, aki hat nap után jött rá, amit egyik elődje, Csák Elemér így fogalmazott meg: „Sajnos, a miniszterelnök személyétől teljesen idegen a szóvivői intézmény.” (Kurír, 1995. október 3.) Erre maga Horn válaszolt, szerinte a szóvivőnek nem a sajtót kell képviselnie a kormányban, hanem a kormányt a sajtóban. Kovács Zoltánnak, az Orbán-kormány szóvivőjének hosszú hivatali időt jósolok.

 

6 komment
süti beállítások módosítása