Larry Silverstein álneves és alighanem fővárosi kommentelő. Művelt embernek képzelem, talán szakmabeli, esetleg ismerem személyesen is. Amidőn azon tűnődött, vajon milyen néven pontosíthatná a bloggereket, egy amerikai, mellesleg zsidó milliárdos nevét választotta.

A brooklyn-i üzletembert 2001. szeptember 11. után azzal vádoltak, hogy néhány héttel korábban nem véletlenül vette bérbe a World Trade Center-t. Állítólag azért biztosította rengeteg pénzre a pénzügyi központ épületét, mert ha majd arab terroristák két repülőgépet vezetnek - vagy pláne ő vezettet - a tornyaiba, akkor gyarapíthatja amúgy is mesés vagyonát. A feltételezés bizarr persze, talán ezért esett alanyára a budapesti értelmiségi választása. Aki többször is hozzászólt tegnapi jegyzetemhez, és akadt egy figyelemre méltó mondata. A nyugat- és a kelet-európai sajtó közti különbségről tűnődtem, és 23.01-kor ezt találta hozzáfűzni: ”A piaci média nem magyar, a magyar média meg nem piaci.”

A szellemesen megfogalmazott ellentmondásért köszönet a furcsa nevű kommentelőnek. Még akkor is, ha mindketten tisztában vagyunk azzal, hogy vannak nálunk külföldi tulajdonban lévő médiumok, amelyek nem piaci alapon működnek. Például egy amerikai üzletember éppen most alapít portált az Origo szerkesztőségéből kilépett újságíróknak, és nem vár tőlük profitot, bár távlatilag bizonyára nincs ellenére, ha egyszer nyereséges lesz a cég. Mint ahogy vannak olyan magyar tulajdonban lévő médiumok is, amelyek piaci alapon működnek, és nyereségre törekednek. Mindazonáltal a trend csakugyan az, amit a kommentelő lényegre törő módon foglalt össze.

A helyzetben nem is az a kétségbe ejtő, hogy a hatalmat gyakorló politikusoknak érdekükben áll pótolni a hozzájuk kötődő szerkesztőségek veszteségeit, máskülönben az ott dolgozó újságírók nem fújnák a nótájukat. A pártos újságírás hagyományai legalább száz évre nyúlnak vissza a magyarországi sajtóban, bár a rendszerváltás óta mintha csökkent volna a jelentősége. Az igazi bajt abban vélem fölfedezni, hogy az ide települt külföldi médiabefektetőket a jelenlegi kormányzat igyekszik veszteségessé tenni, például a reklámbevételek megadóztatása révén. Márpedig az állami beavatkozás és a vele járó piactorzítás olyan médiarendszert eredményezhet, amelyben nem a médiafogyasztók igényeit kell kielégíteni, hanem a politikusokéit.