Médianapló

Médianapló - Tíz mondat a Most vagy soha! című filmről

2024. március 28. 16:05 - Zöldi László

Kalandfilmeket meghazudtoló jeleneteket ígérhetek. (Rákay Philip producer, Index.hu, 2022. február 2.)

Csak ne Mohácsnál szúrja le egy ruszki Petőfit, kezében az Aranybullával. (Csurka Gergely újságíró, Facebook.com, 2023. január 17.)

Elsősorban a honfitársainknak meséljük el ezt a történetet. (Szente Vajk társproducer, Magyar Nemzet Online, 2024. március 13.)

Nem kellett volna belekeverni Petőfi Sándort. (Stumpf András újságíró, Válaszonline.hu, 2024. március 13.)

Az alapvetően jól, látványosan, sőt humorosan induló sztori idővel belekormányzódik a korrekten kivitelezett akciójelenetekre jellemző klisékbe. (Farkas Anita kritikus, Mandiner.hu, 2024. március 14.)

A filmet eddig becslésem szerint kétmillióan látták. (Konok Péter publicista, Facebook.com, 2024. március 14.)

Spontán tapsban törnek ki az emberek, fölállnak és könnyes szemmel ünneplik a filmet. (Rákay Philip producer, Magyar Rádió, 2024. március 15.)

Az volt a dolgom, hogy a Most vagy soha! egy közönségfilm, mindenki filmje legyen. (Lóth Balázs rendező, Népszava, 2024. március 16.)

Itt 135 percen át csúcsra jár a hazafiság. (Ficsor Benedek újságíró, Magyar Hang, 2024. március 22.)

Valóban Petőfit látja-e az utókor, vagy csupán az utókor látja aznapi önmagát? (Garzó Ferenc újságíró, Újnépszabadság.com, 2024. március 23.)

komment

Médianapló-retró: Varga Judit előtt kik ültek Deák Ferenc miniszteri székében?

2024. március 28. 11:05 - Zöldi László

A XIX. század egyik legjelentősebb magyar politikusa 1848. március 17-én lett az igazságügyi tárca vezetője. Fél év és két hétig volt a Batthyány-kormány tagja, majd csaknem két évtizedet a kiegyezés előkészítésével töltött. Tekintélyét az utódai közül senki sem érte el, sőt voltak köztük olyanok is, akik a székét meg sem érdemelték. Róluk írtam a Médianaplóba 2019. július 16-án. A nyúlfarknyi portrékat 5539-en olvasták, a mostani újraközlést pedig Varga Judittól való idézetekkel egészítem ki. Íme, a hajdani bejegyzés.

Az újdonsült igazságügyi miniszterről terjed a világhálón egy fénykép. A fiatal és csinos asszony melegítőben dekázik a focilabdával. Harminchétig bírta. Nyilatkozott azonban arról is, hogy egyéni csúcsa 115 volt. A pesti köznyelv könyörtelenül el is nevezte dekázásügyi miniszternek. A kaján minősítésből kiolvasható ama vélekedés, hogy megint kifogtunk egy minisztert, aki nem ért ahhoz, amire a főnöke szerződtette.

Annyiban igazat adok az újdonsült igazságügyi miniszterben kételkedőknek, hogy nem lesz könnyű bírósági fogalmazóból tárcavezetővé válni. Bár a nappali tagozaton szerzett jogi diploma talán mégis jelent valamit. Nem volt ilyen szerencséje Kovács Bélának. 1953. február 2-án lett igazságügyi miniszter Rákosi Mátyás kormányában. A tucatnév mögött egy nógrádi vasmunkás, majd bányász rejlik. A második világháború után elvégezte az egyéves (!) bírói és ügyészi akadémiát, aztán hadbíró lett, és ítélkezett is.

Rövidebb ideig volt miniszter, mint híres elődje, Deák Ferenc. Öthónapnyi villámkarrierjének Nagy Imre vetett véget, aki nem vette be 1953. július 4-én alakult kormányába. A hajdani munkás visszament a katonák közé, és ezredesi rangban irányította a honvédelmi minisztérium igazságügyi főcsoportfőnökségét. Bár második szakmájában már nem lett miniszter, végül is a harmadik szakmájában maradt.

Nezvál Ferenc öt elemit végzett, és cipészként szabadult fel. 46 éves korában, már város- és községgazdálkodási miniszterként szerzett levelező tagozaton jogi diplomát. 1956. december 29-én lett az igazságügyi minisztérium vezetője az első Kádár-kormányban. Pozícióját megtartotta a Münnich-, a második Kádár-, sőt a Kállai-kormányban is. Ha jól szedtem össze az adatokat, egészen 1966. december 7-ig ült Deák Ferenc amortizálódó székében.

Akik átélték ezt az évtizedet, tudhatják, hogy mit jelentett a megtorlások időszakában egy olyan igazságügyi miniszter, akinek a felkészültségéből legföljebb a bólogató jános szerepére tellett. Őt váltotta Korom Mihály. Csongrád megyei libapásztorból és napszámosból lett rendőrnyomozó, majd határőr-tábornok. Szintén levelező tagozaton végezte el a jogi egyetemet, és igazságügyi miniszter lett a Kállai-. a Fock- és a Lázár-kormányban is. Tizenegy és fél év után 1978. április 22-én szűnt meg a megbízatása.

Akik nálam jobban ismerik a magyar igazságszolgáltatás történetét, bizonyára hozzáfűznek néhány kiegészítést vagy pontosítást e bejegyzéshez. Csupán azért hívtam föl a figyelmet Varga Judit három elődjére a miniszteri székben, hogy levonhassam a tanulságot. Úgy rémlik, vannak korszakok, amikor nem fontos végigjárni a szamárlétrát, hogy valaki igazságügyi miniszterként koronázhassa meg a szakmai pályafutását.            

 

Tíz mondat Varga Judittól

 

Az Isztambuli Egyezmény politikai hiszti. A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon. (hvg.hu, 2019. július 4.)

Esténként nagyon vártam, hogy Péter személyében találkozhassak a civilizációval. (Képmás Magazin, 2020/január)

A kormány legnagyobb teljesítménye a jogállamiság folyamatos tiszteletben tartása. (Azonnali.hu, 2020. február 11.)

Átfogó jogszabályi környezet biztosítja az újságírói és a szerkesztői szabadságot. (Facebook.com, 2021. július 5.)

Természetesen fel sem merülhet a közös szülői felügyelet megállapítása, ha bármelyik szülő esetén felmerül a bántalmazás gyanúja. (Facebook.com, 2021. október 20.)

Van olyan, amit egy politikusnak nem kell elviselni. (Telex.hu, 2022. július 22.)

Valóban válófélben vagyunk. (Mandiner.hu, 2023. március 7.)

/A kegyelmi botrányról/ A politikai felelősséget vállalom. (Facebook.com, 2024.  február 10.)

/Magyar Péterről/ Bármilyen közéleti téma - akár az időközben baloldali politikussá vált volt férjem meghökkentő, megtévesztő ámokfutásának - értékelése újra politikai mezőbe helyezne, amit el kívánok kerülni. (444.hu, 2024. március 22.)

/Magyar Péterről/ Súlyos nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő, gonosz ember. (Facebook.com, 2024. március 26.)

  

komment

Médianapló - Magyar Péter az ifjútörökök arca?

2024. március 27. 15:25 - Zöldi László

Nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget a semmiből érkezett jogásznak, a nyilvánosságban kialakult szerepe mégis tűnődésre késztet. A volt igazságügyi miniszter exférjéről egy hónap alatt hatvan olyan jellemzést, minősítést olvastam, amelyet érdemes volt följegyezni. Összehasonlításul néhány adat. 

A közélet szereplői közül Horn Gyuláról kétszáz mondatot jegyeztem föl. A miniszterelnökségéről, amikor 1994 és ’98 között a hazai nyilvánosság első számú kedvezményezettje volt, száz mondatot dokumentáltam. Igaz, hogy országlása idején a digitális sajtó még gyerekcipőben járt, és azóta a nyilvánosság szerkezete gyökeresen megváltozott. Ezzel magyarázható, hogy a magyar származású sziámi ikrekből Orbán Viktor jellemzésére háromezer, Gyurcsány Ferencére másfél ezer mondatot találtam.

Tavaly például Orbánt másfél száz figyelemre méltó mondatban dicsérték vagy elmarasztalták, Gyurcsányt csaknem százban. Ami pedig az idei értelmezésüket illeti, a volt miniszterelnökről két és fél hónap alatt tíz megörökítésre érdemes mondat látott napvilágot, a jelenlegi kormányfőről harminc. Vagyis Magyar Péter az Orbán Viktor két és fél hónapnyi „termésének” kétszeresét produkálta egy hónap alatt. Vajon kommunikációs szempontból mi rejlik a Magyar-jelenség mögött?

Bár az útjaik elváltak, a magyar történelem legkommunikatívabb házaspárját tisztelhetjük Magyar Péterben és Varga Juditban. A volt igazságügyi miniszter közösségi üzenőfalát, amíg hivatalban volt, tucatnyi munkatárs gondozta. Napjában többször is megjelent róla valami, fényképpel és szöveggel. Ha hosszabb volt az a fránya szöveg, akkor angol nyelvű rezümével. Ha nyúlfarknyi, az üzenetet teljes egészében angolra fordította egy külön erre a célra alkalmazott munkatárs.

Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a miniszter asszony férje kivette részét a közösségi kommunikációból. De ha ebben tévednék is, ami Varga Judit üzenőfalán megjelent, az biztosan hatást gyakorolt a házastársára. Erre abból következtethető, hogy amióta Magyar Péter berobbant a nyilvánosságba, lényegében ugyanazt csinálja, amit csúcskorszakában a neje. Kisebb stábbal dolgozik, de napjában többször is megszólal, egyelőre azonban nem akarja kielégíteni az angolul tájékozódók kíváncsiságát. Beéri azzal, hogy az anyanyelvén szólít meg tömegeket.

De kiket? Vajon kik tartoznak az akciórádiuszába? Az ellenzéki szavazók közül azok, akik kiábrándultak az ellenzéki pártokból, amelyeket állami költségvetésből tart kordában a kormányzat. A Fidesz-szavazók közül pedig azokat próbálja megszólítani, akiket a kegyelmi botrány felháborított ugyan, de a rendszerből nem ábrándultak ki, „csak” a hatalmon lévők túlkapásait elégelték meg. E százezrek lenyesegetnék a rendszer ártalmas kinövéseit, de nem a nemzeti oldallal van bajuk, hanem a képmutatással és a korrupcióval. E két ká nélkül élhetőbbnek vélnék az orbántalanított hatalomgyakorlást.

Az a benyomásom, hogy Magyar Péter nem magányos farkas, hanem az úgynevezett ifjútörökök arca. A kifejezés a múlt század első harmadából származik, amikor alacsonyabb rendfokozatú katonatisztek Törökországot átvezették a szultáni fennhatóságból a demokratikusabb köztársaságba. Nálunk nyugati példára yuppi-nak nevezik ama harmincas, kora negyvenes üzletembereket, akik 2010 óta nőttek bele a rendszerbe. S miközben a haszonélvezői voltak, megunták a hatalomgyakorlás módját.

Például a túlárazást, amely abból fakad, hogy a miniszterelnök körüli emberek lettek a fővállalkozók. Alvállalkozókra volt azonban szükségük, máskülönben nem önthették volna betonba az országvezető elképzeléseit. Az itteni yuppik nem akarnak vármegyék és főispánok visszafeudalizált Magyarországán élni, de elegük van az ellenzék tehetetlenségéből, szellemi restségéből is. A jelek arra utalnak, hogy volna tömegbázisuk, ha esetleg pártot alapítanának. Csakhogy a váratlanul felbukkanó képviselőjük, az indulást remekül időzítő Magyar Péter lemaradt a pártalapításról.

Tegnap jelentette be, hogy uniós parlamenti képviselőjelöltként kampányol a június 9-i választásra. A placcon lévő pártok egyikéhez kéne tehát csatlakoznia, hogy listavezetőként juthasson ki Brüsszelbe. Érdekes üzletnek ígérkezik. Ha olyan pártot választ, amely pillanatnyilag két-három százalékon áll, akkor a frissen szerzett népszerűségéből telne további két-három százalékra. A választott párt fölmutathatná, hogy ha most volna országgyűlési választás, akkor bekerülne a magyar parlamentbe. A listavezetője pedig fél évtizedre havi ötmillió forintnyi jövedelmet húzhatna Brüsszelből, ahol fiatal Fidesz-diplomataként már éveket töltött.                           

Nem tudható, hogy mi jár Magyar Péter fejében. Mint ahogy az sem, hogy mi bontakozik ki majd abból, amit a hazai nyilvánosságban néhány hét alatt összehozott. Mozgalmának azt a nevet adta, ami kötődik március 15-iéhez, Petőfihez és a Nemzeti dalhoz is. Talpra Magyarok Közössége, rövidítve TMK. Az ifjútörökök-yuppik életkorából aligha telik arra, hogy emlékezzenek a rövídítés eredeti jelentésére. A Kádár-korszakban azt jelentette, hogy Tervszerű Megelőző Karbantartás.

Az ipari és gazdasági életben potokollt dolgoztak ki arra, hogy a TMK-brigád ezermester tagjai rendszeres időközönként töviről-hegyire átvizsgálhassák a gépeket, berendezéseket. Igyekeztek kiküszöbölni a hibákat, kicserélni az amortizálódó alkatrészeket, hogy a rendszer minél zavartalanabbul működhessen. Ma is stimmel.

 

Tíz mondat a harmadik erőről

 

A rendszer belülről nem reformálható. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2023. augusztus 4.)

A Fideszt a Fidesz fogja leváltani. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2024. február 12.)

Az igaz, hogy nem tartozunk abba a táborba, mint ők. (Ungár Péter LMP-politikus az ellenzéki pártokról, ATV, 2024. március 6.)

Nagyon sok harmadik utat láttunk már. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus, ATV, 2024. március 14.)

Miért gondoljuk, hogy egy Orbán Viktor nélküli Fidesz helyre tudja hozni mindazt a kárt, amit a Fidesz-kormány okozott? (Dobrev Klára DK-politikus, az árnyékkormány vezetője, rtl.hu, 2024. március 16.)

Könnyen kiderülhet Magyarról, hogy ő nem a harmadik erő, csupán egy harmadosztályú hordószónok. (Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Intézet elemzője Magyar Péterről, Origo.hu. 2024. március 17.)

Az orbántalanított, kisebbségbe nyomott Fidesszel való kényszerű koalíciót nem tartom egyszerű ügynek - de reálpolitika. (Béndek Péter publicista, Újnépszabadság.com, 2024. március 17.)

Az ellenzék leváltásának vágya mintha most öltene testet. (Trencsényi Dávid újságíró Magyar Péter, Ungár Péter és Vitézy Dávid megnyilvánulásairól, ATV, 2024. március 19.)

Az én bizalmam addig tart, ameddig Magyar Péter nem áll össze Ungár Péterrel és Vitézy Dáviddal. (Lukácsi Katalin publicista, ATV, 2024. március 25.)

Nincs egységes harmadik tömb, amelyet Magyar Péter meg akar szólítani. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója, Index.hu, 2024. március 25.)

komment

Médianapló - Jó lesz az a szólás megcsonkítva is?

2024. március 25. 19:47 - Zöldi László

Ha valamelyik Facebook-üzenőfalon felbukkan a nevünk, bármelyik olvasó megoszthatja velünk ama bejegyzést. Tegnap így kaptam Lee Ji-yeontól  A tévképzeteink Makó vitézzel című írást, amely a Bekiáltás blogban jelent meg 2022. május 17-én. Szerzője Kabai Domokos Lajos továbbgondolta az ismert közmondásról akkoriban írott cikkemet. Az alapkérdésben kifejtett álláspontomat nem vitatta, nálam azonban enyhébben ítélte meg azokat, akik az „Olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.” szólást nem az eredeti értelmében használták.

Ha a köztudatban úgy rögzült, mintha a két város közti távolságról szólna, vajon jobban járunk, ha nem papolunk arról, hogy valójában mást jelent az a fránya közmondás? Válasz helyett a kínai nevű, bár tökéletes magyarsággal fogalmazó „küldönc” épp azon a napon örvendeztetett meg az idestova két éve megjelent bejegyzéssel, amikor a Magyar Távirati Iroda tudósított arról, hogy országunk első embere fölavatta a makói wellness szálló, a Hagymatikum új egységét. Tízperces mondandóját a két település közti távolságra építette.

A biztonság kedvéért ma reggel megnéztem a Délmagyarország című szegedi újság online változatát is. Szabó Imre alapos tudósításából kirajzolódott a szónoklat kerete. Miniszterelnökünk azzal kezdte, hogy Makóról az embereknek a hagyma jut eszükbe, de rögtön utána az imént idézett mondás. Majd a világpolitikai helyzetet ecsetelve úgy folytatta, hogy „Jeruzsálem ma nem is lehetne Makótól távolabb.” S ezzel fejezte be az okfejtést: „Mi azt akarjuk, hogy Makó ma ne legyen messze se Brüsszeltől, se Pekingtől, se Jeruzsálemtől.”

Moszkvát, gondolom, tapintatból vagy taktikai okból nem említette, pedig nagyobb esély van arra, hogy a makói fürdőt ellepjék az orosz turisták, mint a kínaiak. De mielőtt Orbán Viktor kijelentéséről kifejteném a véleményemet, hadd foglaljam össze, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben miként jutottam el a népi szólásmondás eredeti értelméhez. Nyomdába küldtem Mezei András interjúját, az Élet és Irodalom főmunkatársa ugyanis a Szovjetunióban élő zsidók kivándorlásáról érdeklődött. A nemzetközi akcióban közreműködő magyar diplomatát szólaltatta meg.

Ama kérdésre, hogy „Valójában milyen messze van jelenleg Makó Jeruzsálemtől?”, Györke József sejtelmesen válaszolta: „Mit mondjak? II. András seregével egykor Makó vitéz is eljutott Akkóba.” Abba a városba, ahol a magyar sereget szállító hajó kikötött. Onnan még annyit kellett Makóéknak gyalogolniuk Jeruzsálemig, mintha Makó városából Kecskemétig kellett volna eljutniuk. Tanúsíthatom, hogy az interjú készítője és alanya is fölkészült a beszélgetésre. Ráadásul egyiknek sem állt érdekében, hogy a közmondás elterjedtebb, népszerűbb és pontatlanabb változatát használja.

A részletekkel nem untatom az olvasókat, a lényeg az, hogy két kutató tanulmányaiból kiderült: a királyi keresztes hadjárat idején Makó városa még nem is létezett. Makó vitéz azonban nagyon is élt. Társaival együtt Velencében szállt hajóra, majd felöntött a garatra, és a fedélzeten szenderült álomra. Néhány óra múlva arra ébredt, hogy a parton kereszt csillog a templomok totején. Azt hitte, hogy Jeruzsálemhez közeledik a hajó, noha csupán a dalmáciai Spalato (a mai Split) tornyait látta. A harcostársai erre mondták viccelődve: „Messze van még Makó Jeruzsálemtől.”

Ezt az értelmezést vette át 1850-ben Ballagi Mór nyelvész, aki a Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye című könyvében így fogalmazott: „Annyira van, mint Makó Jeruzsálemben.” A nyelvérzékem azt sugallja, hogy nem Makó városára gondolt, hanem Makó vitézre. A következő másfél évszázad sajtójában akadtak, akik az eredeti jelentés jegyében idézték a mondást. A többség azonban a metaforát (sűrített hasonlatot) arra szánta, hogy érzékeltesse: a két város, a két világnézet, a két életérzés között áthidalhatatlan a távolság.

Holott az eredeti jelentés arra utalt, hogy a Spalatónál fölriadt Makó vitéz Velencétől már négyszáz kilométernyit vitorlázott, ennyivel került közelebb Jeruzsálemhez. A távolság tehát korántsem áthidalhatatlan. A keményebb, kérlelhetetlenebb változat használói közé tartozik a mai közélet szereplői közül Csizmadia László CÖF-vezető, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője, Niedermüller Péter DK-politikus, Orbán Viktor miniszterelnök, Rákay Philip publicista, Szabó Tímea Párbeszéd-, Szilágyi György Jobbik- és Szili Katalin akkor még MSZP-politikus.

Két eset lehetséges. Vagy nem voltak tisztában a szólás eredeti jelentésével, vagy utánanéztek ugyan, mégis úgy vélték, hogy a hatás kedvéért érdemes a közbeszédben elterjedt változathoz alkalmazkodni. Ami pedig Orbán Viktort illeti, róla általában is elmondható, hogy szereti használni a népi mondásokat. A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik, hogy a legutóbbi években többször is kidomborította a Makó városa és Jeruzsálem közti irdatlan távolságot. Holott a hazai nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként akár élhetett is volna az ismeretterjesztés lehetőségével.

De ha már elvállalta az avató beszédet, aligha várható el tőle, hogy éppen most világosítsa föl a makóiakat arról, hogy semmi közük Jeruzsálemhez. Az a benyomásom, hogy a politikusok amúgy is hajlamosak rájátszani a kevésbé iskolázott választópolgárok tévképzeteire. Ha az emberek szemébe mondanák, hogy egyik-másik közmondásunk nem felel meg a valóságnak, akkor a választók még képesek volnának sértésnek is venni, hogy kizökkentik őket a beidegződéseikből, a komfortzónájukból. Ezzel magyarázható, hogy a magyar politikusok kerülik a felvilágosítást, a szembesítést a történelmi valósággal.

Példánknál maradva ritkán szokták Makót vitéznek, vezérnek, lovagnak, kapitánynak vagy legénynek nevezni.

 

Tíz mondat Makóról és Jeruzsálemről

 

Az árverés olyan messze áll tőlünk, mint Makó lovag Jeruzsálemtől. (Torgyán József volt kisgazda politikus az állami földek licitjéről, Magyar Nemzet, 2016. április 23.)

Olyan messze vagyunk ettől, mint Makó kapitány Jeruzsálemtől. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2019. december 3.)

A rég álmodott valódi demokrácia olyan messze áll tőlünk, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. (Ujj János aradi újságíró, NyugatiJelen.com, 2020. június 10.)

Ahogy a mai magyar pártkocsmát elnézem, Makó vezér közelebb volt Jeruzsálemhez, mint a mi pártjaink a demokratikus minimumhoz. (Kaltenbach Jenő volt ombudsman, Újnépszabadság.com, 2020. augusztus 6.)

A mai neoliberális csoportosulás olyan messze van a baloldaltól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Szili Katalin volt szocialista politikus, Pesti TV, 2021. május 26.)

/A „német Európa” koncepciótól/ A magyar életösztön olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. október 15.)

A Momentum és mindaz, amit ők képviselnek, olyan távol áll az én világnézetemtől, mint Makó Jeruzsálemtől. (Rákay Philip publicista, Klubrádió, 2021. december 15.)

Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2023. november 10.)

Az ellenzéki pártok egyelőre olyan messze vannak a kormányzástól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Nagy Ervin politológus, 2024. március 7.)

Mi azt akarjuk, hogy Makó ma ne legyen messze se Brüsszeltől, se Pekingtől, se Jeruzsálemtől. (Orbán Viktor miniszterelnök, Délmagyarország, 2024. március 24.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Magyar Péterről

2024. március 25. 09:55 - Zöldi László

Március 15-i beszéde és nézettsége azt jelenti, hogy az embereknek elegük van a Fideszből és az ellenzékből. (Kovács Tamás volt sportvezető, Újnépszabadság.com, 2024. március 18.)

Ha a bántalmazást hamisított papírok alapján akarják ráhúzni, az a valaha volt legaljasabb húzása Rogánnak. Goebbels csettintene. (Péterfy-Novák Éva írónő, Facebook.com, 2024. március 18.)

Úgy vadítja meg a kiéhezett ellenzéki szavazókat, ahogy Vastag Csaba a csömöri óvónőket. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. március 20.)

Bármilyen közéleti téma - akár az időközben baloldali politikussá vált volt férjem meghökkentő, megtévesztő ámokfutásának - értékelése újra politikai mezőbe helyezne, amit el akarok kerülni. (Varga Judit Fidesz-politikus, volt igazságügyi miniszter, 444.hu, 2024. március 20.)

Politikai messiás. (Velkovics Vilmos műsorvezető, Hír TV, 2024. március 20.)

A 2006 előtti Gyurcsányhoz mérhető ellenfele támadt Orbánnak. (M. Lengyel László újságíró, Újnépszabadság.com, 2024. március 21.)

Egy megnyerő használtautó-kereskedőt látunk fehér ingben. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, 2024. március 21.)

Szereti a kamerát. (Stumpf András újságíró, ATV, 2024. március 22.)

Beleszeretett az őt körülvevő rajongásba. (Závecz Tibor szociológus, Népszava, 2024. március 23.)

Ennek a karakternek Márki-Zay Péter szórakoztatóbb verziója, mint Magyar Péter. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, Origo.hu, 2024. március 24.)

 

 

komment

Médianapló - Pottyondy mondta Magyar Péterről: "Az ellenzék Cipollája" (Lefülelt mondatok, 24.03.17.-24.)

2024. március 24. 17:01 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor kilózott, Lázár János lölözött, Varga Judit férjezett, Tüttő Kata narancsozott, Karácsony Gergely vitézyzett, Vitézy Dávid pedig közlekedett.

 

Gyurcsányék jobban cementálják az orbánista plusz ellenzékellenes tábort, mint Orbán az ellenzéki tábort. (Béndek Péter publicista, Újnépszabadság.com, március 17.)

A nem Fidesz-hívők egy meghatározó része az ellenzékből is kiábrándult. (Dési János műsorvezető, Klubrádió, március 18.)

A támogatás hiánya csak nehezebbé teszi az alkotást, de nem szünteti meg. (Hajdú Szabolcs filmrendező, Népszava, március 18.)

Luxus Ludas Matyi. (Hont András publicista Magyar Péterről, Facebook.com, március 18.)

Az ellenzéki szavazók sem fogják a végtelenségig elfogadni, hogy minden miatt a kormányra mutogat a Városháza. (Kárpáti Iván műsorvezető a Karácsony-stábról, Klubrádió, március 19.)

Budapest összes problémáját az a kormányzati politika okozza, amelyet Vitézy egész életében szolgált. (Karácsony Gergely főpolgármester Vitézy Dávidról, Népszava, március 20.)

Az ellenzék Cipollája. (Pottyondy Edina publicista Magyar Péterről, YouTube.com, március 20.)

Mindig akadnak, akik alig várják, hogy használják őket. (Demény Péter költő, a Jódeménységfoka.blog, március 20.)

Ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szijj László. Az a problémája, hogy kevés van belőlük. (Lázár János Fidesz-politikus, Portfolio.hu, március 20.)

A 2006 előtti Gyurcsányhoz mérhető ellenfele támadt Orbánnak. (M. Lengyel László újságíró Magyar Péterről, Újnépszabadság.com, március 21.)

Nyilván a családomat már nem tudom megvédeni, ám az országomat még igen. (Magyar Péter újdonsült ellenzéki politikus, Népszava, március 21.)

Az is jó módszer, ha a rendszerkritika könnyen dúdolható. (Szabó Benedek dalszerző, Magyar Narancs, március 21.)

Lassanként csak perecért lesz érdemes az Operába járni. (Tamás Ervin újságíró, Újnépszabadság.com, március 22.)

Megvették őket kilóra. (Orbán Viktor miniszterelnök a magyar baloldalról, Magyar Rádió, március 22.)

Az emberből akkor lesz valaki, amikor már senki lett belőle. (Borkai Zsolt volt győri polgármester, Magyar Hang, március 22.)

Bármilyen közéleti téma - akár az időközben baloldali politikussá vált volt férjem meghökkentő, megtévesztő ámokfutásának - értékelése újra politikai mezőbe helyezne, amit el kívánok kerülni. (Varga Judit volt igazságügyi miniszter, 444.hu, március 22.)

A közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló. (Vitézy Dávid budapesti főpolgármester-jelölt, Népszava, március 22.)

Elrohad nemsokára a narancs is. (Tüttő Kata szocialista politikus, hvg.hu, március 23.)

Százezer néző a bemutató utáni tizedik napon! (Rákay Philip, a Petőfi-film producere, Facebook.com, március 23.)

Valóban Petőfit látja-e az utókor, vagy csupán az utókor látja aznapi önmagát? (Garzó Ferenc újságíró a Petőfi-filmről, Újnépszabadság.com, március 23.)

Senkivel se és mindenkivel is. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója Magyar Péterről, Origo.hu, március 24.)

komment

Médianapló - Orbán miért halkult el?

2024. március 24. 13:55 - Zöldi László

 Dévényi István a Magyar Hang március 14-i számában figyelemre méltó jelenséget tett szóvá „Aki az utóbbi években hallott, látott, olvasott egyetlen miniszterelnöki szónoklatot, valamennyit hallotta, látta, olvasta.” Vajon igaza van-e a publicistának?

Ha országunk első embere interjút ad, akkor nem beszélhet akármiről. Csak arról, amit az újságírók kérdeznek. Márpedig a nyilvánosság vele szemben ülő képviselői szinte kizárólag a kormánypárti sajtóban dolgoznak, ezért a rossznyelvek szerint csak azt firtatják, amit a Miniszterelnöki Kabinetiroda fontosnak tart. E gondolatmenet hitelességét vettem górcső alá. Érdekes mozzanatokkal szembesített a kormányfő nyilvános szerepléseit jegyzőkönyvi pontossággal rögzítő honlap.

Például február 2-i dátummal a január 19-én sugárzott rádióinterjú szövegét adta közre. Az idejét múlt okfejtés hasában pedig a február 2-i interjú kép- és hangfelvétele. Holott akkor még ki se robbant az úgynevezett kegyelmi botrány, amelynek nyomán három további robbanás kavarta föl a közéleti állóvizet. A köztársasági elnök lemondása és a volt igazságügyi miniszter visszavonulása, az államfő utódjának családi legendája és a hajdani miniszter férjének kiválása a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.

A Médianapló olvasói megszokták, hogy dokumentálom az Orbán-beszédeket. Miközben elismerem, hogy az egyik olyan, mint a másik, és sok bennük az ismétlődő elem, a modorosság, mindig találok bennük tíz olyan mondatot, amelyen érdemes eltűnődni. A legutóbbi pénteken elhangzott rádióinterjúban szintén leltem kiemelésre való megállapításokat, ezeket az olvasó megtalálja a bejegyzésem utáni összeállításban. Azzal viszont ezúttal már nem szolgálhatok, hogy Orbán Viktor hányszor köszörülte a torkát. A hangfelvétel ugyanis hibás. A honlapon is, a YouTube-csatornán is.

Hiába erősítem föl a hangot a legmagasabb fokozatra, alig hallható. Márpedig a jegyzőkönyvi hitelességű felvételek felelőse a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A honlapot kezelő munkatársak tevékenységéről logikailag három következtetés vonható le. 1. A permanens válságkezelés közepette nem maradt energiájuk arra, hogy a főnökük megnyilvánulásait csorbítatlanul tegyék közkinccsé. 2. Annyira amatőrök, hogy felkészültségükből csupán ügyetlenségre telik. 3. A hanghibát tudatosan hozták létre, hogy a hozzám hasonló firkászok ne számolhassák a miniszterelnök krákogásait.

 

Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 2024. március 22.)

 

/Brüsszelről/ A döntő kérdés nem a párthovatartozás lesz, hanem hogy ki a békepárti és ki a háborúpárti. 

Vigyázni kell, nehogy beszippantson bennünket ennek a húsz-egynéhány állami vezetőnek a pszichózisa.

Jó néhány miniszterelnök egyértelműen Soros által kitartott ember.

Magyarországon sem vagyunk egységesek, mert a baloldal háborúpárti.

Ez a brüsszeli hang itt van Magyarországon a baloldal révén.

A magyar baloldal tápcsatornája, köldökzsinórja Brüsszelben van meg Amerikában.

Megvették őket kilóra.

Én sem vagyok éppen egy kezdő balett-táncos ebben a műfajban.

Az ésszszerű disputának híve vagyok.

/A nemzeti konzultációról/ Az emberek véleményének megkérdezése nélkül az ország számára fontos döntéseket nem hozunk.   

komment

Médianapló - Tíz mondat a messiásokról

2024. március 22. 10:45 - Zöldi László

 Minden településen, ahol megjelentünk, mint valóságos messiásra, úgy néztek a kisgazdapártra. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy rám is. (Torgyán József kisgazda politikus, Népszabadság, 1998. május 20.)

Akik messiásként várták haza, úgy gondolják, Németh Miklós megfelelő tisztségbe kerülve eldöntheti a választásokat. Ez nem reális elvárás. (Kovács László szocialista politikus, Magyar Hírlap, 2000. június 24.)

Gyurcsány Ferencből, a szocialisták messiásából könnyen az MSZP sírásója lehet. (Stumpf István politológus, volt kancelláriaminiszter, Magyar Nemzet, 2009. február 7.)

Messiáskomplexusos vezérfigura személyére rászabott párt. (Papp László Tamás publicista a Demokratikus Koalícióról, Hírszerző.hu, 2012. február 18.)

Bajnai Gordon jelenleg az új baloldali „messiás”, de még keresi az utat. (Kiszelly Zoltán politológus, Helyi Téma, 2012. október 31.)

Nem messiásokra, hanem szervezetekre volna szükség. (Friss Róbert újságíró az ellenzéki pártokról, Népszava, 2018. október 10.)

Isten ments a politikai megváltóktól! (Lendvai Ildikó szocialista politikus, hvg.hu, 2021. október 22.)

Fröccsöntött messiás. (Rákay Philip publicista Márki-Zay Péterről, Facebook.com, 2022. március 26.)

Önmagából a nép egyszerű fiát plusz politikai messiást faragott. (Dévényi István publicista Orbán Viktorról, (Magyar Hang, 2023. június 2.)

Politikai messiás. (Velkovics Vilmos műsorvezető Magyar Péterről, Hír TV, 2024. március 20.)

komment

Médianapló -Tíz mondat Vitézy Dávidról

2024. március 21. 11:30 - Zöldi László

 Azt még ellenfelei is elismerik, hogy nagy teherbírású, gyors észjárású és jó stratéga. (Zsidai Péter újságíró, Átlátszó.hu, 2018. május 22.)

Egy kreatív ember. (Tarlós István volt budapesti főpolgármester, Hír TV, 2024. január 5.)

Sosem nyilvánult meg pártpolitikai kérdésekben. (Stumpf András újságíró, Válaszonline, 2024. január 29.)

Schmidt Mária fia - ez vagyok én - fogja a Magyar Narancs olvasóinak figyelmébe ajánlani Hankiss Ágnes fiát - ez Vitézy Dávid. (Ungár Péter LMP-politikus, magyarnarancs.hu, 2024. február 7.)

Vitézy Dávid hozzám képest a fasorban sincs. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Népszava, 2024. február 13.)

Vitézy lényegében semmihez sem ért a közlekedésen kívül. (Tarlós István volt budapesti főpolgármester, Index.hu, 2024. március 15.)

Nehéz elképzelni, hogy a hajdani államtitkár felbukkanása mögül kivonjuk az egyenletből a Fideszt. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2024. március 20.)

Az a feladata, hogy befocizza magát a fő kihívó szerepébe. (Kiszelly Zoltán politológus, Mandiner.hu, 2024. március 20.)

Vitézy a baloldaltól, Karácsonytól fog elvinni szavazatokat. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, 2024. március 20.)

Budapest összes problémáját az a kormányzati politika okozza, amelyet Vitézy egész életében szolgált. (Karácsony Gergely főpolgármester, Népszava, 2024. március 20.)

 

komment

Médianapló - Lefülelt mondatok

2024. március 20. 12:09 - Zöldi László

Bodacz Balázs műsorvezető az ATV-ben. Önálló gondolkodású újságíró. Az iróniája fanyar, amelyet csak indokolt esetben vesz elő. Érzi, hogy mikor kell megszólalnia és hallgatnia. Ő sem úszhatja meg azonban az élő adás esetlegességét. Amit kimond, azt már nem lehet visszaszívni.

Pedig tegnap reggel, a stúdióban ő volt a rutinosabb. A vele szemben ülő Magyar Péter csak mostanában élvezi a nyilvános fórumok vendégszeretetét. Mégis a kérdező bizonyult idegesebbnek, feszültebbnek. Talán ezzel magyarázható, hogy a rögtönzés hevében kicsúszott a száján: „Én egy ideig újságolvasó voltam.” Ez bizony félreérthető elszólás, mégsem használom ki a kínálkozó lehetőséget. Megköszönöm inkább, hogy elindította bennem a kósza mondat továbbgondolását.

Némi túlzással a pataji bábaasszony adott a kezembe ceruzát, hogy húzzam alá az újságcikkekben olvasható mondatokat. Fél évszázadot töltöttem a hagyományos sajtóban, a rendszerváltás óta van rovatom valamelyik újságban. Hetente közlöm a közérzetet jelző mondatokat. Több mint három évtizede használok számítógépet, és ma már az újságolvasásra szánt idő felét a képernyő felső részén látható menüsor előtt töltöm. A vízszintes vonalban harmincöt rövidítés található, és képzeletbeli ceruzával húzom alá azokat a mondatokat, amelyek a vasárnapi összeállításban fejezik ki a közvélemény hangulatát.

Mindez évente kétezer mondat, a heti válogatásban mindig huszonegy lát napvilágot. Nagyjából minden második kerül be a Lefülelt mondatok című válogatásba. Nos, az idei év lassan kezdődött. csordogáltak az értelmezhető események. Aztán január végén kirobbant az első botrány, a kormánypárti publicista, Bayer Zsolt nagyapjának ügye. Alig csengett le, a bíróság elítélte Gyárfás Tamás médiavállalkozót. Bizonyos értelemben mindkettőjüknek szerencséjük volt, február elején ugyanis beütött a kegyelmi botrány. A kormánypárti szavazótábort is megrázó fejlemények elvitték a fókuszt róluk.

Azóta sem csillapodtak a kedélyek, de már megjelent az újabb ügy, a lemondott köztársasági elnök utódjának hitelességi válsága. A legutóbbi másfél évtizedből nem emlékszem ilyen sűrű néhány hétre. Elfogultságtól bizonyára nem mentes válogatásom aligha nevezhető reprezentatívnak, de oly régóta foglalkozom publicisztikával, hogy a nagy számok törvénye alapján a papír alapú és digitális újságokból kiválasztott mondatok a maguk sajátos módján mégis érzékeltetik a közhangulatot. Két és fél hónap alatt a négyszáz mondat hetvenhárom orgánumból való.

A sorrend magáért beszél, Íme: Facebook.com: 56, ATV: 36, Népszava: 28, Klubrádió: 19, Magyar Nemzet: 15, YouTube.com: 12, Magyar Hírlap Online: 11, Index.hu, Mandiner.hu, Magyar Hang, Magyar Narancs: 10-10. A hazai nyilvánosság legerősebb publicisztikai rovata a Facebook lett. Rajta közölnek ama közírók, akik mielőtt egy fizetős lapba megírnák a véleményüket, a közösségi üzenőfalukon kiírják magukból a feszültségeket. Az ösztönkiélés fórumának tartják a „fészt”, az elemzésre pedig ott van az immár csak egyetlen ellenzéki napilap hétvégi melléklete és persze néhány kis példányszámú hetilap is  

A Népszava harmadik helyét tehát az indokolja, hogy a Népszabadság utódjaként lefölözheti a hatalmon lévők tevékenységére érzékeny publicisták krémjét.

 

Tíz mondat 2024-ből

 

A jobboldalnak pártja van, a baloldalnak sajtója. (Batka Zoltán újságíró, Klubrádió, január 9.)

Tüttő Kata jobb nő, mint Ujhelyi István. (Horváth K. József újságíró az ellenzék uniós parlamenti képviseletéről, Magyar Hírlap Online, január 26.)

Akár az is lehet, hogy ha nincs Ukrajna, akkor Kárpátalja népszavazás útján egyesül Magyarországgal. (Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, ATV, január 29.)

Nem tartunk igényt az ukránok kóserpecsétjére. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, február 2.)

Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak. (Magyar Péter üzletember, Varga Judit volt férje, Facebook.com, február 10.)

Imába szállt a bátorsága. (Gervai András újságíró Balog Zoltán református püspökről, Facebook.com, február 14.) 

Kegyelemkettes. (Pottyondy Edina publicista Novák Katalin és Varga Judit közös fényképéről, YouTube.com, február 20.)

A reformátusoknál a kutyából is lesz szalonna. (Balog Zoltán püspök, Telex.hu, március 2.)

A Kossuth-díjjal nemcsak kiszúrták a szemét, de meg is vakították. (Nagy Bandó András humorista Nagy Feróról, Újnépszabadság.com, március 3.)

Petőfi az volt, akivel ordítanék egyet. (Demény Péter erdélyi költő, Transtelex.ro, március 15.)

 

 

 

 

 

komment
süti beállítások módosítása